Itt küldöm közönyömet,
vérből vált örömömet,
habókos csöndjeimet
érteni vágyók
számára köszönetet.
Itt küldöm csokraimat,
könnyből szőtt bokraimat,
kancsal kis kedveimet
soha nem értők
számára gondjaimat.
Itt küldöm éveimet,
faháncsból fényeimet,
fejemre fekete árnyékot
lelkesen hintők
számára szépeimet.
Visegrád, 1981. december 2.
