Úgy őrzöd csonttáfagyott álmaid fájdalmát,
az éhezés gyönyörét,
mint mesebeli kincset.
Szerelemnélküli éjszakáid áldozata lettél,
önnön rabságába vetett szellem,
hitetlenség temploma.
Lennék én teljességed,
koszorúd,
csönded,
nyugalmad,
simogatnám kiáltásod.
Lehetnél mellettem gyenge nő,
hordoználak egyenes derékkal, büszkén,
pejlovam hátán.
Havazásom lenne takaród, te árva.
Dömös, 2021. augusztus 27.
Hordoználak
2021.08.27. 16:44 szg54
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://szg54.blog.hu/api/trackback/id/tr7716672564
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
