Maradjak, vagy inkább menjek?
Hallgassak, vagy énekeljek?
Leüljek-e, vagy felálljak?
Lapuljak, vagy kiabáljak?
Hogy legyen már végre béke,
űzött lelkek menedéke,
mindenkinek jussa régen,
aki csak él e vidéken.
Ha a szívben béke volna,
farkasként nem vicsorogna,
s nem szólna e sebzett tájon
disszonánsan kórus-kánon.
Hegyek, erdők, vadak gyertek,
mutassátok meg a rendet,
legyen végre áldott béke,
rákenhető a kenyérre.
S ha a béke eljön végre,
örömmel nézzünk az égre,
s építsenek minden lelkek
templomot a szerelemnek.
Dömös, 2014. szeptember 2.
