HTML

Szilágyi Gábor Máriusz írásai

Friss topikok

  • Katherine Hart: Annyira szép képeket használsz. Csak pár sor, és egészen felvidulok akár egyetlen versedtől is. (... (2015.04.20. 23:06) Groteszkek

Címkék

Csoda a buszon

2025.01.21. 15:20 szg54


     Az autóbusz kigördült a megállóból. Nehézkesen indult el, tele volt utasokkal, sokan le is maradtak róla.
Az ólomszürke égen súlyos felhők tolták egymást tovább, mindig tovább. A hideg esőben egymást taszigálva áramlott az utcákon a reggeli csúcsforgalom. Az emberek fázósan húzták össze magukat a kabátok alatt, és nagy fekete esernyőkkel igyekeztek egymás szemét kiszúrni.
     Az autóbusz lassan araszolt a tömegben a következő megálló felé. Majd kevésbé forgalmas útszakasz következett, és a vezető gyorsíthatott. Szeme végigsiklott a műszerfalon, minden normális állapotot jelzett, a leszállásjelzők világítottak jelezvén, hogy sokan le akarnak szállni. Még senki sem sejtett semmit.
     Ekkor feltűnt a buszmegálló. A vezető finoman rálépett a fékre. A feszmérők jelezték a fékkamrákba kivezérelt levegő nyomását. De nem történt semmi. A busz változatlanul haladt tovább, sőt mintha még gyorsult is volna.
     A vezető ekkor teljes erővel a fékre taposott. A fékpedál akadálytalanul beesett a padlóig, és ott maradt. A műszerfalon minden műszer őrült körtáncot lejtett.
     A busz tovább gyorsult.
     A vezető ekkor megpróbálta leállítani a motort. A motor azonban nem állt le, és az autóbusz teljes sebességgel elrobogott a megállóban várakozók előtt.
     Öklök emelkedtek fenyegetően a magasba, a várakozók hangosan szidták a buszvezetőt, az egész közlekedési vállalatot, az egész világot.
     A vezető a félelemtől félőrülten nyomogatta a gombokat, húzogatta a karokat, tépte a kormánykereket, de a busz nem engedelmeskedett, önálló életet élt.
     Egy bajuszos, kalapos utas feltépte a vezetőfülke ajtaját:
     –    Nem látja a megállót? Jeleztünk, miért nem állt meg?! Vegye tudomásul, hogy fel fogom jelenteni! – üvöltött, és egészen eltorzult az arca. A buszban mindenki kiabált, és fenyegetőzött.
     Ekkor a vezető kilépett a fülkéből, és bejelentette, hogy készüljenek fel az ütközésre, mert az autóbusz irányíthatatlanná vált. A hatás iszonyatos volt. A gyerekek sírtak, a nők sikoltoztak, a férfiak ordítoztak.
     Az autóbusz egy gyalogátkelőhely felé közeledett, ahol éppen óvodások haladtak át. Az óvónők sürgették a kicsinyeket, és vigyáztak, ki ne szaladjanak az autók alá.
     A busz teljes sebességgel közeledett. Az utastérben az eltorzult arcok egy hatalmas sikollyá álltak össze, fölöttük cikázott az iszonyat.
     A busz hirtelen lassítani kezdett, és a gyalogátkelőhely előtt néhány méterrel megállt, az utasok fellélegeztek. A vezető beugrott a fülkébe, berántotta a kéziféket, és már nyomta is az ajtónyitó gombokat. De az ajtók nem nyíltak. Az óvodások áthaladtával magától kioldott a kézifék, és a busz újra elindult. A busz látott.
     Az utasok most már érezték, hogy nem történhet semmi baj, csak attól féltek, elkésnek a munkából. A busz azonban nem törődött velük. Keresztülhajtott foglyaival a városon, a piros lámpáknál megállt, a gyalogosokat átengedte, és általában minden közlekedési szabályt betartott. Kiértek az országútra, és tovarobogva egyre távolodtak a várostól. Az emberek idegesen találgatták, vajon hová viszi őket a megbolondult autóbusz. 

     Messze-messze a várostól megérkeztek az erdő szélére, majd bekanyarodtak egy erdei útra. Susogó, zöld lombok cirógatták végig a busz oldalát. Mókusok, őzek bámulták kíváncsian. Csak egy öreg vadkan dohogott, hogy megzavarták a nyugalmát.
     A busz egy tágas tisztáson megállt, és kinyitotta ajtajait. A motor egy utolsó hördüléssel leállt.
     A nap mosolygott az égen, valahol egy aranymálinkó tilinkózott, és az erdőn végigzengett a kakukk hangja. Messziről jött, és nem lehetett tudni, melyik irányból. Már az emberek is mosolyogtak. Először a gyerekek ugráltak le a lépcsőkön, azután a felnőttek.
     Kis szellő bujkált az ágak között, meg-megzörrentette a tavalyi leveleket, és megsimogatta az emberek arcát, akik levetették kabátjukat, eldobálták esernyőiket és kötelességeiket, és elszéledtek az erdőben, hogy újra rátaláljanak önmagukra és egymásra.

Budapest, 1980. március 23.

Szólj hozzá!

Látomás

2025.01.21. 15:09 szg54

(kis morbid magyar groteszk az átkosból) 

     A nyitott ablakban álltam a tizedik emeleten. Egyszer csak megtántorodtam, és kiestem az ablakon. Amíg zuhantam lefelé, elképzeltem, milyen tömeg állja majd körül összetört testemet. Nagyot puffanva értem le az aszfaltra, és azonnal meghaltam. Ott feküdtem kicsavarodott testtel, körülöttem vértócsa.
     Lázasan gondolkoztam: mi az, vajon miért sétálnak el mellettem nyugodtan az emberek?
     –   Emberek, nem látjátok, hogy meghaltam?
     –   Mit ordít, fiatalember?!
     –   Nézzen meg, holtan fekszem itt!
     –   Úgy kell az ilyennek! Amíg más dolgozik, ő heverészik! Ezek a mai fiatalok!
     Egyre többen kiabáltak velem.
     –   Legalább a hullaszállítókat hívják ki!
     –   Ott a telefonfülke, odáig csak el tud menni! Maga még fiatal. Az öregeket akarja ugráltatni?!
     Minden hiába. Felálltam, és odamentem a fülkéhez. Tárcsáztam.
     –   Halló, hullaszállítók? Kiestem a tizedik emeletről, itt fekszem a Rákóczi úton. Legyenek szívesek, szállítsanak el!
     –   Kérem, most nem érünk rá. Telefonáljon újra két hét múlva!
     Kattanás, letették.
     Csüggedten visszafeküdtem a vértócsába, és oszlásnak indultam. 

Budapest, 1972. március 23.

Szólj hozzá!

Interjú

2025.01.21. 11:37 szg54

 

     - Kedves Eloximovics Jehov úr, engedje meg, hogy bemutatkozzam. Lutz Ferenc vagyok a Mennyei Harsona főszerkesztője. Válaszolna néhány kérdésre, hogy hitelesen tájékoztathassuk olvasóinkat?
     - Rendben van. Mit szeretne tudni?
     - Amikor önhöz jövet Péter mester beengedett a kapun, és végigmentem a Mennyország utcáin, egy teremtett lélekkel sem találkoztam. Hogy lehet ez? Csak nem kijárási tilalom van?
     - Dehogyis! A Mennyország szabad ország, itt mindenki azt csinálhatja, amit szabad.
     - Akkor hogyhogy nem láttam senkit?
     - Mert itt nincs senki. Néhány angyal lézeng erre-arra, de ők láthatatlanok tudnak maradni.
     - De hát mire akkor ez az ország, a házak, utcák és a többi?
     - Kezdetben azt hittem, hogy lesz néhány igaz lélek, akiket ide telepíthetek, de tévedtem. Volt régen egy Diogenész nevű ostoba, őt is én küldtem, hogy akár lámpással keressen igaz embert fényes nappal, de nem járt sikerrel, ahogy az összes többi megbízottam se.
     - Nem lehet, hogy ön túl sötéten látja az embereket?
     - Sajnos nem. A tapasztalat mást mutat, pedig amikor az embert teremtettem csupa jószándék vezérelt, de mint tudjuk, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.
     - Nincs hát remény?
     - De! Remény mindig van, de se a pokolban, se a Mennyországban nem található.
     - Hogyhogy?
     - Mert még él, hiszen a remény hal meg utoljára.
     - És az emberek? Hol vannak az emberek?
     - Hol lennének? A pokolban természetesen.
     - Talán nincs az emberek között egy igaz lélek sem?
     - Miért, talán van? Az emberek bárhol képesek poklot teremteni, ahol előfordulnak. Csak nem fogom ide beengedni őket, hogy a Mennyországot is pokollá változtassák? Hogy egy perc nyugtom ne legyen tőlük.
     - Végül mit üzen az olvasóknak?
     - Azt hogy menjenek a pokolba, ahogy maga is!

Dömös, 2025. január 21.

Szólj hozzá!

Az álom

2024.12.09. 11:19 szg54


     Az öregek otthona különösen nyomasztó hely volt. Sötét volt és szürke, a fertőtlenítő mellett különböző igen kellemetlen illatok ostromolták az ide belépő orrát. Ötven-hatvan idős ember tengette itt élete utolsó egyhangú éveit, napjait. A létszám folyamatosan ingadozott attól függően, hogy mennyien „távoztak”, és érkeztek.
     Sziklai Szilárd – aki ezért a névért egész életében neheztelt a szüleire – már évek óta itt lakott, és szívből gyűlölte ezt a helyet, de nem volt választása, mert nem tudta már egyedül ellátni magát, és senkije se volt, akire számíthatott volna. Éppen az ágyában feküdt, és egy kicsit elszundított.
     Amikor felébredt, egy fehérköpenyes idegen állt az ágya mellett, aki hosszú fehér szakállat viselt. Az illető éppen a csuklóját fogta, hogy kitapintsa a pulzusát.
     –  Ön volna az új orvos? – kérdezte Szilárd.
     –  Így is mondhatjuk. – válaszolta az idegen – A nevem Eloximovics Jehov.
     Szilárd ámulva nézett rá.
     –  Ez most valami vicc? Maga nem létezik, magát én találtam ki az egyik abszurd elbeszélésemben.
     –  Hát kedves barátom, ön ráhibázott az igazságra. Hiába tagadta egész életében, bizony létezem.
     –  Na jó, ez hülyeség. Csak egy hülye álom. Fel akarok ébredni.
     –  Az aligha fog sikerülni, mert ön már halott.
     –  Na, ne tréfáljon, nem vagyok vicces kedvemben! Ez lenne a túlvilág? Egyáltalán nem ilyennek képzeltem.
     –  Hogy ön a csekély értelmével milyennek képzelte, nem oszt, nem szoroz. A túlvilág mindig éppen olyan, amilyennek akarom, hogy legyen. Ez netán jobban tetszik? – és pattintott egyet az ujjaival. A szoba hirtelen átváltozott, és egy hideg, ködös síkságon álltak egymással szemben. Szilárd megborzongott.
     –  Emlékszik? – folytatta Eloximovics Jehov – Mennyit ugratták egymást a barátjával? Ön azt mondta, hogy ha önnek lesz igaza, nem is fognak tudni róla, de ha neki, akkor beleütheti az ön orrát a saját tévedésébe? Hát a barátjának lett igaza, mégsem tudja önt a tévedésével szembesíteni, mert – hála nekem – ő még nincs itt.
     Szilárd döbbenten állt, és hallgatott.
     –  És arra emlékszik, hogy mindig azt mondogatta, hogy ön a pokolba akar kerülni, mert ott jobb a társaság? Ez egy nagy marhaság volt öntől, egyáltalán nem jobb az a banda. – leckéztette tovább Eloximovics Jehov – Amit a fia mondott, arra is emlékszik? Tudja, hogy mindenki azt kapja majd, amiben hisz. Ha ön úgy hiszi, hogy a halál után nem lesz semmi, akkor önnek nem is lesz semmi.
     Szilárd még mindig hallgatott, de Eloximovics Jehov nem tágított:
     –  Eljött hát a pillanat, döntenie kell! Válasszon! Melyiket akarja, a poklot vagy a semmit?! Válasszon! Döntsön!
     Szilárd csak hallgatott tovább.
     –  Nem hallotta?! Válasszon! Döntsön! Döntsön! Döntsön már!

   Szilárd átizzadtan riadt fel.
–  A fenébe, milyen hülye álmom volt. – gondolta – Szerencsére tényleg csak álom volt. Sebaj, holnapra úgyis elfelejtem. 

Dömös, 2024. december 9.

Szólj hozzá!

Cím nélkül II

2023.09.17. 12:23 szg54


Hiányod már nem érdekel,
szívem többé nem énekel,
lelkem újra életre kel,
senki előtt nem térdepel,
és vidáman ébredek fel. 

Dömös, 2023. szeptember 17.

Szólj hozzá!

Alkonyórán jöttél

2023.06.16. 22:59 szg54



Évszázadok óta ismerlek itt e Földön,
és évszázadok óta kereslek itt téged,
ahová egy másik mindenségből
csillagokon lovagolva tértem vissza érted.
Évszázadok óta karjaidban fekszem,
évszázadok óta van ágyad ölemben.

Alkonyórán jöttél, mikor már nem reméltem,
azt hittem, már minden lehetőt megéltem,
te áldott démon, lelkem jobbik része,
arcomra véstem arcod,
téged látlak a tükörbe nézve.
Téged dicsér testem remegése,
minden fogaim közt átszűrt lélegzetem,
mert kellesz nekem!

Vágyom utánad, ahogy az élők élni vágynak,
és örülök, mint szomjazó a teli pohárnak.
Velem repülsz, hová madarak se szállnak,
s így búcsút intünk kínnak és halálnak.
És akkor odakiáltom a földnek és az égnek,
a folyónak és a szélnek,
ahonnan jöttem, annak a másik mindenségnek,
hogy szeretlek, szeretlek, szeretlek téged!

Dömös, 2023. május 9.

Szólj hozzá!

Hordoználak

2021.08.27. 16:44 szg54


Úgy őrzöd csonttáfagyott álmaid fájdalmát,
az éhezés gyönyörét,
mint mesebeli kincset.
Szerelemnélküli éjszakáid áldozata lettél,
önnön rabságába vetett szellem,
hitetlenség temploma.

Lennék én teljességed,
koszorúd,
csönded,
nyugalmad,
simogatnám kiáltásod.
Lehetnél mellettem gyenge nő,
hordoználak egyenes derékkal, büszkén,
pejlovam hátán.
Havazásom lenne takaród, te árva.

Dömös, 2021. augusztus 27.

Szólj hozzá!

Miért vannak csillagok az égen?

2021.08.25. 10:57 szg54

 

Jehov kézműves volt. Világokat épített, rakott össze a saját kezével. Megrendelésre is dolgozott, de kedvtelésből is alkotott, teremtett, kísérletezett. Most éppen különös műgonddal járt el. Elemében érezte magát: ismét egy új világ született a keze alól. Először izzó vasmagot formált, azt bevonta olvadt kőzetekkel, végül beburkolta az egészet szilárd héjjal, mint egy tojást. Szép kontinenseket formázott keze, majd körülöntözte az egészet rengetegsok sós vízzel – mintha már előre megsiratta volna, amit alkotott. Egy bolygó jött létre ilyen módon. Elnevezte Földnek.

A Földet egy csillag látta el energiával, amit Napnak nevezett el. A Föld a Nap körül keringett, ezzel egy csapásra megoldotta a nappalok és éjszakák, illetve az évszakok váltakozását is. Hogy az éjszakák ne legyenek teljesen sötétek, egy kísérőt is teremtett, ami a Föld körül keringett, ez lett a Hold. Teremtett még más bolygókat és holdakat is, amik szintén a Nap körül keringtek, mert úgy gondolta, így lesz a rendszer komplett egész.

Szép volt az új világ, csak túl üres, ezért benépesítette a vizeket és a földeket sűrűn zöld növényekkel. Ezek azonban annyira elburjánzottak, hogy valamit tenni kellett. Teremtett hát növényevő állatokat is, hogy majd kordában tartsák a sok zöldséget. Most viszont ezek kezdtek erősen szaporodni, így húsevő állatokat kényszerült teremteni, hogy egyensúlyba hozza világát.

Szép volt tehát az új világ, már majdnem tökéletes, csak egyvalami hiányzott: az eddig ki nem mondott végső cél, a mindenek fölött uralkodó értelem. Ezért megteremtette az első férfit, akit elnevezett Ádámnak, és hogy Ádám ne érezze magát egyedül, társat is alkotott neki: az első nőt, akinek viszont az Éva nevet adta. Ők lettek az első emberpár ezen a világon.

– Eloximovics Jehov vagyok – mondta nekik – foglalkozásomra nézve isten. Az igazi nevem a ti nyelveteken kimondhatatlan, tehát az egyszerűség kedvéért javaslom, hogy szólítsatok Eloximovics Jehovnak. Hozzátok képest mindenható és örökéletű vagyok, én alkottam ezt a világot és benne titeket, ezért illik tisztelnetek engem, de azt csináltok, amit akartok, oda mentek, ahova akartok. Csak azt kérem, hogy a kertem közepén álló fa gyümölcsét hagyjátok meg nekem, mert az a kedvencem, de az összes többiből nyugodtan ehettek.

Látszott a szemükön a gyanakvás és a hitetlenkedés, de azért megígérték neki, és persze, hogy az első útjuk oda vezetett, és fel is falták arról a fáról az összes gyümölcsöt.

– Ha lenne kivel, fogadtam volna, hogy így lesz! – mérgelődött Eloximovics Jehov – A rosseb egye meg, mindig ugyanaz történik, úgy látszik, ez a világ sem úgy sikerült, ahogy szerettem volna!

Azután odafordult a párocskához:

– Hát hiába beszél nektek az ember, akarom mondani az isten, hiába kérem szépen, nem hallgattok rám?! Na, ebből elég, nem fogtok itt tétlenül lebzselni tovább! Menjetek dolgozni! Kifelé a kertemből!

Mit tehetett mást Ádám és Éva, elhagyták az isten kertjét, és kimentek a pusztaságba. Nem volt mese, ha enni akartak, keményen dolgozniuk kellett, hogy megtermeljék a betevő falatot. Mivel azonban szorgalmasak voltak, hamarosan virágzó gazdaság vette őket körül. Földjükön mindenféle növény megtermett, amire szükségük volt, az ólakban baromfiak zajongtak, és disznók röfögtek, a mezőkön és réteken nyájak és gulyák legeltek.

A két ember alig győzte a sok munkát, amivel a gazdálkodás járt. De nem kellett sokáig várniuk, hamarosan megérkezett a segítség is: egymás után születtek a gyerekek. Az idősebb fiút Káinnak nevezték el, az öccse Ábel lett. A fiúk gyorsan cseperedtek, és néhány év múlva már komoly segítséget jelentettek szüleik számára. Káin földművelő lett, Ábel pedig pásztor.

Eloximovics Jehov természetesen figyelemmel kísérte a kis család gyarapodását. Egy alkalommal is éppen arra sétált, amikor nagy civakodásban találta a két a fiút.

– Ejnye, fiúk! Azonnal hagyjátok ezt abba! Férjetek meg egymással békén, ne veszekedjetek. Legyetek jó testvérek, mert az életben csak egymásra számíthattok.

– Mindig csak Ábel a mama kedvence, amit ő tesz, az mindig jó, nekem pedig csak szidás jut! – panaszkodott az istennek Káin.

– Talán nem ok nélkül – vélte Eloximovics Jehov – Nem lehet, hogy erre okot is adsz? Légy jó fiú!

Mielőtt továbbsétált volna, Eloximovics Jehov még visszafordult a fiúkhoz:

– Úgy tudom Káin, te földművelő lettél, te, Ábel, pedig pásztor. Néha engem is megkínálhatnátok terményeitekkel: salátával, zöldségekkel, gyümölcsökkel, no meg egy kis finom tejjel, sajttal, pecsenyével. Végül is én teremtettelek benneteket a szüleiteken keresztül, ennyit talán megérdemlek.

Telt-múlt az idő, a fiúk legényekké serdültek, de a feszültség, az állandó versengés nem szűnt meg közöttük. Hiába csitították őket a szüleik, hiába próbálta összebékíteni őket Eloximovics Jehov, ők folyamatosan rivalizáltak egymással, melyikük terménye szebb, jobb, melyikük az ügyesebb, az erősebb. Rendszerint Ábel jött ki győztesen a versengésből, ami Káint mérhetetlenül dühítette.

Egy alkalommal ismét kóstolót készítettek a fiúk Eloximovics Jehov számára. Ábel friss tejet, a legfinomabb sajtot, ízletes, jól fűszerezett kolbászt, sonkát vitt, Káin viszont, aki szinte állandóan mellőzöttnek látta már magát, és úgy érezte, Eloximovics Jehov is mindig csak őt dorgálja – igazságtalanul –, száraz kenyeret, poshadt káposztát, fonnyadt salátát, félig rohadt gyümölcsöket ajándékozott az istennek. Eloximovics Jehov Ábel ajándékát szívesen fogadta, míg Káin száraz kenyerét és romlott zöldségeit majdnem a fejéhez vágta.

Káin rendkívüli módon feldühödött. Amikor az isten távozott, nekiesett Ábelnek:

– Elegem van belőled, te mamakedvence! Téged mindenki szeret, engem meg senki! Biztosan te feketítettél be engem Eloximovics Jehov előtt is!

Szó szót követett, és a fiúk egymásnak estek, Káin támadott, Ábel védekezett. Káin a bunkósbotját lengette, Ábel kést rántott. Végül Káin eltalálta Ábelt a bunkóval, majd kicsavarta az alélt Ábel kezéből a védekezésre használt kést, és elvágta vele a testvére torkát.

A verekedés hangjaira futva érkezett Ádám, Éva és Eloximovics Jehov.

– Káin, hol van Ábel? – kérdezte az isten.

– Honnan tudjam? Őrzője vagyok én talán? – vonta meg a vállát Káin.

Ekkor egy bucka mögött felfedezték a holttestet. Az anya zokogva borult halott gyermekére. Ádám mérhetetlen haragjában és felháborodásában meg akarta ölni Káint, Eloximovics Jehov azonban közbelépett.

– Ne tetézd a testvérgyilkosság bűnét egy újabb bűnnel. Elég volt mára a halálból!

Majd szörnyű átkot mondott a gyilkos testvérre:

– Légy átkozott, hagyd el ezt a vidéket, és soha többé ne térj vissza! Ne fogadja be a testedet a föld, ami beitta testvéred kiontott vérét! Ha a földet műveled, többé ne teremjen neked! Örökre kitaszított legyél!

Amikor magára maradt, Eloximovics Jehov magába roskadt:

– Úgy látszik, hiába minden, ez a világ sem úgy sikerült, ahogy szerettem volna!

 

Teltek-múltak az évek, évszázadok, évezredek, és az emberek benépesítették a bolygót, és minél többen lettek, annál több gaztettet követtek el. Eloximovics Jehov pedig napról-napra jobban elkeseredett. Számtalan kísérletet tett az emberek jobbá tételére, de egyik sem sikerült. Végül fiút nemzett egy halandó nővel, és őt bízta meg a feladattal, hogy a világot megjavítsa.

Amit azonban ő maga képtelen volt elérni, hogyan is érhette volna el helyette a gyermeke? Küldetése nyilvánvalóan eleve kudarcra volt ítélve, és annak rendje és módja szerint kudarccal is végződött. Eloximovics Jehov fiát, Jézust keresztre feszítették, így ölték meg.

Bár Eloximovics Jehov ismét életet lehelt a halott testbe, de se ő, se a fia nem tért vissza többé az emberek közé. Végső elkeseredésükben örökre elhagyták ezt a világot, ezt a dimenziót, hogy újabb világokat teremtsenek, új civilizációkat hozzanak létre, hátha egyszer majd sikerrel járnak, és létrejön egy boldog emberekkel benépesített, bűn nélküli világ. Bizony azért vannak hát csillagok az égen, mert azok mind Eloximovics Jehov kísérletezésének a nyomai. És azért van olyan sok csillag, mert olyan sokszor vallott kudarcot szegény.

Dömös, 2014. április 19. – 2016. október 12.

Szólj hozzá!

Agymenés - szóviccek, szójátékok, gondolatok (2013-tól ki tudja meddig...)

2021.05.19. 12:11 szg54

.

Az öreg kínai végzete:
Addig játszott mahjongot,
míg teljesen bezsongott... 

Az égési sérült sebe sült. 

A halászok a felvilágosult uralkodónak haladót fizettek. 

Ugyebár van marhahús, sertéshús, csirkehús, nyúlhús, löncshús... de milyen állat a löncs? 

Rosszkedvű kardszárnyú delfin: szomorka. 

Periszkóp: Periklész ógörög államférfi búvárszemüvege.

A násznagy - ismervén az anyóst - figyelmezteti a vőlegényt a lakodalomban: Vő félj! 

Párbajkódex részlet:
Lovassági kard félbandázsban húsz lépésről... 

In nomine patris et pedofilii et spiritus sancti. Ámen. 

Kedvenc nyalánkságom a francia prémes.
Amikor nem krémes, mert akkor rémes. 

A mesterséges intelligencia foglalkozására nézve gépész. 

- Nagyon rokonszenves nekem ez az ember, olyan tányérbamászó képe van - szólt a kannibálfőnök. 

Ha egy ló a négy lába dacára mégis megbotlik, akkor, hogy ez ne forduljon elő még egyszer, lóbotlómiát végeznek rajta?
...és akkol (nem) lóbotolhat tovább (v.ö. Blájen élete). 

Olyan embert keresek, aki háton fekve ugyanolyan mint én, de hason más. 

A lócitrompótló egyfajta műtrágya? 

Lehet egy homár bármilyen guszta,
kedvesebb nekem egy jó languszta. 

A lakásban tartott disznó magánlaksertés. 

Emberi fogyasztásra szánt ragadozómadár: étisas. 

Mennyi hidra kell egy jó karácsonyi hidratálhoz? 

Ha a házsártos asszony férje Árpád, akkor ő a hárpia Árpija, aki azt kérdi, van-e már pia, mert másképp nem lehet kibírnia. 

Az elektromos áramerősség, feszültség és ellenállás összefüggéseire Ohm törvénye vonatkozik.
Törpefeszültség esetén azonban Gnóm törvénye az irányadó.

 Vérforraló: vámpírok téli konyhai eszköze. 

Nem kérdi az őzike,
hogy a vadász nőzik-e. 

Kisméretű szexuális ajzószer: apródiziákum. 

Vegetáriánusok: a hivatalos keresztény egyházak által eretneknek nyilvánított korai keresztények, akik csak növényi eredetű ételeket fogyasztottak. Ezeket legtöbbször delikáttal ízesítették. 

Mezőgazdasági kényszermunkára ítélt vallási tévelygők: a búzamezőn eretnekek aratnak. 

Milyen sokféle ács van! Kovács, szakács, kalapács, Lukács. 

Lukács evangélista orvos volt. Valószínűleg nőgyógyász, aki tapasztalatait Évától Angéláig egy evangéliumban foglalta össze.

Ma hallottam a rádióban egy hölgytől: „...egy pizzériázóban dolgozom.”
Ímé így fejlődik nyelvünk, amelyben a nemzet él... 

Ha a kedvem támadt, vagy kedvem szottyant ugyanazt jelenti, akkor támadni = szottyanni. Tehát a hadvezér így is kiálthatna: Utánam, szottyanás!
Avagy a temető kapujára akár ez is ki lehetne írva: Felszottyanunk!
A fizikában az erőnek szottyanáspontja lehetne.

 Fojtogatós küzdősport érzelgős színhelye: torokszorító. 

Deformálódott, kócos, fém állat: torz ónborz. 

A járőr a mosogatószerre vigyáz? 

Téli életkép:
Befújta az utat a hó,
lapátol a buta tahó.

 A Kossuth-féle körszakáll
mögött egy egész korszak áll. 

Hajlított fából készült ülőalkalmatosság költők számára: szonettszék. 

Betyárkörtéből lehet pálinkát főzni? 

Öntelt tanár: pedagőgös. 

Házastárs ingerlékeny apja: harapós. 

Cher, amerikai énekesnő annyira népszerű Franciaországban, hogy még egy várost is elneveztek róla... 

Szeretnék május éjszakáján betépni... 

A hadihajón a győztes csatát követően ünnepélyesen felzendült – a legénység. 

Játszótéri játék örömlányok számára: ribikóka. 

Szerintem az emberi szervezet legerősebb és legkedveltebb izma a szundizom. 

Apró robbanóanyag: mikroglicerin 

Egészséges táplálkozás:
Ha rászoksz a bodagra,
elkerül a podagra. 

Kifejezetten férfiak számára készült francia tejtermék: kanember sajt. 

Egyes posztszovjet harci eszközöknek oroszlángszaga van. 

Aki nem hord fejfedőt, az sapkaellenző. 

XIV. kerületi rejtett paripa: zuglói zugló. 

Elköszönés a római katolikus Istvánkától: Pá, Pista! 

Kizárólag növényi olajjal működő német népautó: Volkswegán. 

Amikor az önkényuralmi jelkép műanyagból készül: plasztik a szvasztika. 

Az afázia ellentéte a pofázia? 

Jaj, de jó szájszaga van magának,
nincs ilyen a világon senki másnak. 

Káin és Ábel egyszer elmentek a tengerpartra. Ábel elragadtatással felkiáltott:
- Nézd, ez a lídó, Káin!
De Káin teljesen érzéketlen volt. 

Aki klimaxol, az a lehető legteljesebb mértékben kiélvezi a változó kor szépségeit. 

Azt mondták, menjek el szemfenék vizsgálatra.
Egyszerre?! 

Mellény = kebelcsoda? 

Ahogy öregszem, egyre jobban hasonlítok arra a kedves kis énekesmadárra - a rozsdafarkúra...

Epidurosz ókori görög orvos, akiről az epidurális érzéstelenítést elnevezték. Az eredeti eljárás azonban az úgynevezett „gerinctelenítés” volt. Ma már csak politikusok esetében alkalmazzák.

Börtönviselt amerikai színésznő: Jennifer Áristom.
 
Kabri Jóska: egykori bakonyi betyár, aki arról volt nevezetes, hogy nyitott tetejű hintón járt fosztogatni. Eredetileg pék volt, és ő találta fel a róla elnevezett cukorral hintett, csavart péksüteményt. (A Gyűrűk ura olvasói szerint viszont ezt nem ő, hanem egy a Megye szomszédságában élő jövendőmondó találta fel.)
 
Felbőszített háziszárnyas: paprikás csirke.
 
Inka csomóírás elkészítéséhez használt rosszillatú eszköz: kipufogó.
 
Félrecsúszott ciciből kibuggyanó anyatej: mellé.
 
Giroszkóp: görög és török szakácsok munkaeszköze, ezzel ellenőrzik, hogy megsült-e a forgó hús.
 
A kiöregedett bokszoló panasza: Orrom már csak egy orr-rom.
 
Kiss Manyi valószínűleg nem szerette a büdös sajtokat. Ellenkező esetben az lett volna a filmjének címe, hogy "Ilmici néni két élete"...
 
Csúf orosz kisasszony: bárusnya.
 
Új szakma született: hüvelygombaszakértő...
 
Vidám járvány: hepidémia.
 
Az angoloknál már a 13. században volt mágneskártya. Földnélküli János király adta ki az elsőt...
 
Magyarországon 1222-ben rendezték meg első alkalommal a Miss World Hungary szépségversenyt. Ennek győztese lett az Aranybula.
 
Lampedusa a világító medúzák szigete?
 
Ha Mongóliában rögtönítélő bíráskodást vezetnek be, az a tatárium?
 
A ratifikálás eredménye a ratifika? Pfuj, de gusztustalan...
 
Nemrég került elő Petőfi Sándor egyik eleddig ismeretlen verse, amit anyósához, Szendrey Júlia édesanyjához írt, címe: A tyúkom anyja.
 
Van, aki átutalással fizet.
Van, aki bankkártyával fizet.
Van, aki készpénzzel fizet, és akad, aki közpénzzel fizet...
 
Tegnap megműtötték a sérvemet. Az orvosom egy igazi hasfalmetsző...
 
Akit megfosztanak a CD-itől, azt lemeztelenítik?
 
Fogorvosi beavatkozás politikusok számára: gyökérkezelés.
 
Keresem a logikát: Ha egy minisztérium vezetője miniszter, akkor egy baktérium vezetője bakter?
 
Van Baktérítő, Ráktérítő, van baktérium, akkor van ráktérium is?
 
Milyen lehet az a guárgumi? Van-e pl. guárgumi-abroncs, -matrac, -óvszer, stb.?
 
Itt járt az angliai barátom, Bob. Főztem neki finom magyar kajákat. Kijött a konyhába nézni, hogyan csinálom. Aszongya:
- Mi az a kezedben?
Mondok:
- Fakanál.
Erre elkezdett hülyén vigyorogni. Nem értem...
 
Lebuktam, mikor megcsaltam Ellát,
mert nem hittem el, hogy eddig ellát.
Bele is betegedett, tehát
azóta ellátom Ellát.
 
Kazinczy, Kazinczy, bár élnél még és meg tudnád magyarázni, mert sose fogom megérteni, miért nincs a magyar nyelvben logika? Például miért karaj és tarja? Miért nem karja és taraj? De miért nem egységes: karaj és taraj vagy karja és tarja?
 
A szesztestvérek egyivásúak.
 
Kötelező ruhadarab politikai döntéshozók számára: átláthatósági mellény.
 
Megérkeztek a migránsok:
A Nagykörúton kora reggel
találkoztam egy tuareggel.
Egyetértünk a tuareggel:
jól esik egy tea reggel.
Nem szól arról semmi rege,
hogy ő tényleg tuareg-e.
 
Elgondolkoztam, hányféle hangyafaj él a világon. Magyarországon is van számtalan: kicsi, nagy, vörös, fekete... Én például ma zsíros kenyeret reggeliztem lila hangyával...
 
A csellista az ellenséges ügynökök megtévesztésére készült.
 
Microchip megmagyarítva: csip-csup.
 
Alacsony kapszaicintartalmú paprika: mikrocsíp.
 
Az ÁVH a kávéházban van.
 
Alulfizetett bűnöző: minimálbérgyilkos.
Kizsákmányolt változat: éhbérgyilkos.
 
Kitartó rezesbanda: szívós fúvósok.
 
Ha egy illetéktelen befizeti az illetéket, illetékes lesz?
 
Férfias kézimunka: macsóhímzés.
 
A szárnyalás az egyfajta előjáték?
 
Örömözön.
 
Aki halasztást kér, azt megölik?
 
Szellemi végtermék.
 
Rettegő parazita: félősdi.
 
Épületszerkezetben lakó apró élősködő: falatka.
 
Az edzőterem réme: fitnessi szörny.
 
Miért nem lát a ló többesszámban?
 
Apró szörnyeteg: töpörtyűrém.
 
A vaskohóban mindig hétvégén van csapolás, erről még egy napot is elneveztek.
 
Katasztrófacsemete
 
Finn gésa: Espumi-san
 
Amikor mindent elönt a szőlőlé, az a mustár?
 
Előétel egy német specialitásokat kínáló étlapon: Berlini falat.
 
Összeszáradt takony: mumifika
 
Vidám barista: mokkamester.
 
Baljós állóvíz: Nyomasz-tó, a rettenetes pedig a Borzasz-tó.
 
A hangversenyteremben van a Gusztika.
 
Étkezési szokások műszeres vizsgálata: nyammográfia.
 
Bűnözők vallási közössége: fegyházközség.
 
Aki érthetően beszélve művészien végzi a dolgát, az artikulál?
 
Áll a hajó tatján a Tatjána, miközben a hűvös esti szél lobogtatja a levelét.
 
Amikor anyósom először meglátott, nagyon elszörnyedt. És ez azóta is tart...
 
Szegény hatodik kerületet mindenki letegezi, azt mondják neki: te Rézváros.
 
Bizony a muzulmán nem fogyaszt alkoholt: az iszlám lám nem isz...
 
Sétáló fájdalomcsillapító: Andalgópirin.
 
Albert Einstein Lagzi Lajcsinál: Szervusz, itt a téridő...
 
Fájdalomcsillapító férfiak számára: Faspirin.
 
A tatárjárás és a kánok emlékét több földrajzi név is őrzi Európában, csak néhány példa: Bal-kán, Vati-kán, Ali-kán-te, stb.
 
Skót a korcsmában:
- Beütöttem a jobb karomat, odanéztem, és láttam, hogy mellettem McCake ült.
 
Extrém hasmenése van: szarba szökken.
 
Feleségem elégedetlen velem az ágyban. Azt mondja, túl korán van szarkazmusom.
 
Bocsánat, ki kell mennem, agymenésem van.
 
Mellékkereset vadászok és katonák számára: fülbelövés.
 
Rájöttem, hogy a gólya keresztény, hiszen a gyermekdal is megmondja: Gój a gólya gilice...
 
Hány a dán nálunk?
 
Mi a különbség a zsíroskenyér és a politikus között?
Semmi, mindkettő meg van kenve.
 
Barátságtalan szavak Chuck Norrishoz:
- Walker, kopjon le!

Közvélemény-kutatás:
- Ön melyik jelöltet támogatja?
- X-et.
- Miért?
- Mert ismerem.
- Melyik jelöltre nem szavazna semmiképp sem?
- Y-ra.
- Miért?
- Mert ismerem...
 
Lovak véresen komoly vetélkedése: nem zabra megy a játék.
 
Összeült az Öregek Tanácsa monszun idején: vének az esőben.
 
Ormótlan autó: Bumford.
 
Összeverekedtek az orosz népzenészek, egyiküknek leszakadt a balalajka.
 
Mivel nem tűri a henyét,
elkergette lusta menyét
házából az öreg menyét.
 
Kóser fogás: mákos körülmetélt.
Ennek autentikus magyar változata: mákos tőrülmetélt.
 
Mi van, ha egy férfi ágyéka megizzad?
Kiveri a farkát a víz.
 
Változatok géppisztolyra:
- hadtáp: kalácsnyikov,
- lovasság: hátasnyikov,
- tengerészgyalogság: halasnyikov,
- kommandó: szálasnyikov,
- hajléktalanoknak: lakásnyikov,
- inasoknak: komornyikov,
- baromfitenyésztőknek: kakasnyikov,
- vécépucolóknak: kakásnyikov,
- makacskodóknak: nyakasnyikov,
- langalétáknak: magasnyikov.
 
Gusztustalan történet: förtelmese.
 
Egy barátom azt mondta, idén Hébe hóba’ találkozott szúnyoggal. Szerintem ez hülyeség. Hébe az ifjúság istennője nem jár hóba’, legfeljebb az Olümposzon. De ha hó van, nincs szúnyog, tehát nem is találkozhattak.
 
Kannibál fogás: pékné Csülök módra.
 
Legszebb öröm
a pörkölt köröm,
míg korsóban
habzik söröm.
 
Batu volt az utolsó muhi kán.
 
Capulet kaput lett - mondta Gú.
 
A hangos zene, hatalmas táncreakciót váltott ki.
 
Miért nincsenek a kannibálok között jövendőmondók?
Mert a gyerekek szülei folyton mondogatják:
- Nagyra nőj, egyél jósokat!
Akkor egyenek hajósokat, abból is kevés van már a kannibálok között.
Nekem is mondta annak idején az anyukám: hajósokat eszel, nagyra nősz.
 
Ha Silvester Stallone énekelné az Óz a csodák csodája betétdalát: Somewhere over the Rambo...
 
Abszolút igazság: amelyik oroszlán ugat, az nem harap.
 
Az oroszlán olyan szelíd volt, hogy a tenyeremből evett. Mire megöregedett, megette a tenyerem javát.
 
- Mi van, ha két Rambo összeütközik?
- Karambó...
 
Színházi szerkezet: süllyesztő a víziszínpadon.
 
Egyik gyerek a másikhoz a metrón (megtörtént):
- Nézz ki gyorsan, most megyünk át a Duna alatt!
 
Öreg rocker tánca: rotty and roll.
 
Ha van újdonsült, akkor van újdonfőtt is?
És ha van hajadonfőtt, akkor van hajadonsült is?
Ha kannibál lennék, szívesen megkóstolnám a hajadonsültet jó fokhagymásan.
 
Bruce Lee kiterjedt rokonsággal rendelkezett, főleg Németországban: Scherz Lee, a tréfás kedvű pék, Krump Lee, a sánta kertész, Nocked Lee és Zwecked Lee, az ikrek, akik szakácsnak álltak, Hocked Lee, az asztalos és az ismeretlen nemzetiségű reumás suhanc, Csúz Lee. Úgy látom, hogy az édes kis Puszed Lee kimaradt szegény. Ne feledkezzünk meg a mosolygós Grübed Lee-ről se.
Nagyon nagy a rokonság: a tenyeres-talpas Tramp Lee, a félszemű Monok Lee, aki Kossuthot is ismerte, Pacsu Lee, a kozmetikus, a mindenkit folyton bosszantó Froc Lee, Csa Lee, a horgász, Puk Lee, akit mindig fejbevágnak, mert sokat pukizik, Krig Lee, a sörivó.
 
Bánk bánnak is kiterjedt rokonsága volt, pl. a feslett életű Réper bán vagy a külvárosban élő Szubur bán.
 
- Egy magvaválóperes ügyvédre van szükségem - szólt az őszibarack.
 
Bár már elmúltan hatvan éves, még mindig nagyon jók a refluxaim.
 
Egy angol fizikus háziasszonya:
- Ma közöltem Faraday-jel, nem tűröm, ha fered éjjel.
 
Megnéztem a Rómeó és Júliát. Azt írták, hogy Júlia Capulet, de nem lett kapu. Bár nem kérdés, hogy kitárta a kaput Rómeó előtt.
 
Egyik rab a másiknak:
- Beszélgessünk! Ne legyél már ennyire zárkázott.
 
Ebéd után nekiálltam szétszedni az asztalt. A feleségem rám szólt:
- Megőrültél, Mit csinálsz?
- Asztalt bontok.
 
Az éhes hajléktalan leült az utca közepén, asz' falt.
 
Izgalmas légi út Belgium fölött: flamand kaland egy vallon ballonon.
 
Médiaháború: sajtólégrobbanás
 
Mit mondott Newton leendő felesége édesanyjának, miután megismerkedett egy Isaac nevű ifjúval?
Ma találkoztam egy igazán vonzó fiatalemberrel.
 
Minden nap megátkozom Isaac Newton-t, amikor leejtek valamit. Miért kellett neki feltalálni azt a fránya gravitációt? Milyen jó volt a régi egyiptomiaknak. Azért tudtak piramisokat építeni, mert Newton még nem találta fel a gravitációt.
 
Baribál: bárányünnep Észak-Amerikában, a feketemedvék különösen kedvelik.
 
Sokoldalú puhatestű: poliphisztor.
 
Haláli jó kaja: nadragulyásleves.
 
Basszuskulcsmásoló
 
Zombi: halvajáró.
 
Úgy elfáradtam, hogy póruljártányi erőm sem maradt. Hullahoppon maradtam.
 
Közvélemény-kutatás, ez marhaság, a közvélemény nem ás kutat.
Továbbá a tehetség se ás kutat.
 
Amikor a feleségem a kedvenc francia lecsómat kezdte főzni a szobában, azt mondtam neki:
- Menj ki a konyhába, ott ratatulj!
Mire így válaszolt:
- Vedd már észre te vén tulok, a kedvedért ratatulok.
 
Haragít a
Margit a
Hargita
tetején.
 
Fürge paraszt: ugribugris.
 
Hajóskapitány térfogata: whiskyszorítás.
 
Pacalszagú éjszaka után rozsdaujjú hajnal.
 
Káposztás pukkedli.
 
Telhetetlen spanyol donna: Dulcinea del Tobzódó
 
Tudományos mulatság: dáridó a téridőben.
 
Boncteremben:
Azt mondta a halottkém, add a kezed halottkám.
 
Öregedő díva botoxra támaszkodik.
 
Már a régi rómaiak is megmondták: Macerare necesse est.
 
Talányos katonai rendfokozat: hányados
 
Aki átvág, vágjon b-t is.
 
Ma lementem a háziorvoshoz, és legnagyobb meglepetésemre ott voltak Kartoték.
 
Aki útálja az ékszereket, annak schmuckundora van?
 
Felszentelés előtt álló lelkész: félkész.
 
Irgalomhadjárat.
 
Katonamatematika némi homoerotikus felhanggal dalban előadva:
Hányados úr sejehaj, hányados úr, ha felül a perjelre...
 
Nyuszihusi Rizibizi - renegát japán szusiszakács
 
Ma rántott csirkecomb volt ebédre. Belegondoltam, hogy milyen rossz lehet ez a csirkének. Békésen kapirgál az udvaron, egyszer csak megragadják, és kirántják a combját.
 
Indultam horgászni, de a feleségem egy beszólásától már otthon padlót fogtam.
 
Jago fondorlata:
Először Desdemonát megfojttatjuk, azután majd Othelloval folytatjuk.
 
Egykor rettegett terrorista volt egy Ingyombingyom nevű afgán, akiről Kodály Zoltán se tudta eldönteni, hogy tálib-e, tutálib-e avagy málib-e.
Ez az Ingyombingyom bejárta szinte az egész világot, különösen sokat tartózkodott Spanyol- és Olaszországban, ahol különböző nőktől (pl. az olasz Sánta Lúcsia és a spanyol Este Randa nevű forradalmárnőktől) gyermekei is születtek, akik később a három terror néven lettek közismertek.
 
Házasságköpés.
 
A jedimester a tanítványát siratja:
Odavan a padavan, elég erős szaga van.
 
Ha egy süket süketel, akkor egy vak vakol?
 
Nem kérdi a kecsege,
hogy a keszeg fecseg-e?
 
Népbetegség: agyzsugor.
 
Öntudatos mozgássérült: Netán titok, hogy sántítok?
 
Dühöngő király megnyugtatása: Felség, uralkodjék magán!
 
Vettem egy köteg palackozott bort, ez egy egész borbála.
 
Megáradt a pszichopatak.
 
Hamis templomi énekes: kontár.
 
Rákkeltető.
 
Szeretem a rovarok muzsikáját, olyan fülbemászó.
 
Kinek van ma mémnapja?
 
Émile Zola családja eredetileg Olaszországban sajtkészítéssel foglalkozott, az ősatya volt Gorgon Zola.
 
Apró vakolatdarab spanyolosan: tapaszfalat.
 

Szólj hozzá!

Kitépett szívvel

2021.01.13. 17:39 szg54

csillagom szívem
sötét virágom
csak te vagy már az
egész világom

hogyha kívánnád
kárhozott lennék
érted akár a
pokolra mennék

odalent járnám
ördögi táncom
hátamon korbács
nyakamon járom

emelj fel engem
arcodat fedd fel
szárnyaljunk együtt
ha itt a reggel

gyere velem hát
– átkozzon bárki –
kitépett szívvel
az égbe szállni

Dömös, 2018. november 1.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása